Békésszentandráson vízparti apartman, horgászat és pihenés a Holt-Körös partján
Békésszentandrás

Békésszentandrás a 44-es főközlekedési úton, Budapest felöl érkezve Békés megye kapuja. Békésszentandrás és környéke már évezredek óta lakott település, ami kedvező fekvésének köszönhető. A Körös folyó menedéket és megélhetést adott az itt letelepedett lakosságnak.

1484-ben Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta az uradalmat, aki 1494-ben egy vélt segítségért, vagy támogatásért Dánfy Andrásnak engedte át, mely később Dánfy Márton tulajdonába került, aki erőszakos foglalásaival tovább növelte birtokát. 1508-ban bekövetkezett halálával az egysége igazgatás alatt lévő uradalom négy részre esett szét.

1520 körül Túr-Szentandrás, majd később Körös-Szerntandrás volt a település neve. 1596-ban a tatár segélycsapatok megsemmisítették. Az 1600-as évek közepére ismét lakottá vált, de a századvégi pestisjárvány következtében ismét lakatlanná vált. 1719-ben történt meg az újratelepítés, amikor is a Bihar megyei Kabáról érkeztek telepesek. Vértessy Mihály községi bíró vezetésével Szentandrásról indult a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése, amely egyben az utolsó kuruczlázadás is volt.

A mai Békésszentandrás nevet 1895–ben kapta. A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került, így a település arculata sokat változott. Az 1942–ben felavatott duzzasztómű, amely a községtől északra épült a Hármas – Körösön, lehetővé tette, hogy addig a helységet átszelő szeszélyes folyó csendes, sportolásra és pihenésre kiválóan alkalmas vízzé változzon.


Békésszentandrás

Békésszentandrási serfőzde

Szarvasi Arborétum

Körös-Maros Nemzeti Park

Szarvas város honlapja

Szarvasi gyógyfürdő




Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös

A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet.

Teljes hossza 29,2 km, átlagos szélessége 71 m, terület 207 ha, átlagos vízmélysége 2,2m, víztérfogata 4,5 millió m3, ezzel Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Halászati Kutató Intézet (HAKI) és a Körösszögi Kistérségéi Kht. birtokában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége megfelelő!

A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 km2 kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végén, gravitációsan vagy szivattyúzással.

1986-ban megkezdődött a holtág rehabilitációja, melyben PHARE program is mintaértékű eredményekkel szolgált. Megszűnt a tisztított városi szennyvizeknek és a használt termálvíznek bevezetése a holtágba, a víziszárnyas tenyésztés és az intenzív halasítás, felújítottak a vízpótló műveket és műtárgyakat, vízszintszabályzó műtárgyat, szivornyát, hidat építettek, iszapkotrást végeztek. Ma már közvetlenül a vízteret érintő legális szennyező forrás nincs, de fontos még a partmenti szennyvízszikkasztás megszüntetése és a mezőgazdaság diffúz szennyezés mérséklése.

A holtág ökológiai állapotának felvételét 1998-ban végeztés el. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiai ritkasággal.
(forrás: bekesszentandras.hu)





MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 716. (1937. NOVEMBER)
Földmunkák Békésszentandrás környékén

Egy hely ahol a teljes család megtalálja a nyugalmat.   Horgászat, aktív pihenés és az érintetlen természet várja az ide látogatókat!